2010. június 6., vasárnap

Verseim

Doo:

Ha hármat kívánhatnék,
Az egyik biztosan Te lennél.
Hogy fonódjon össze a sorsunk örökre,
Vágyaink éljenek az örök szerelmünkben.

De sajnos itt nincs aranyhal,
Vagy jótét boszorkány,
Így nincs meg a remény sem,
Hogy Te egyszer velem járj.

--


Testemen érzem a bús télnek
Hűvösét,
Szívemen érzem a veszteség hidegét.
Megöl, megfagyaszt, nincs ami égjen,
A tűz édes melege teljesen elveszett.
Vele vesztem én is,
A szerelmem ölt meg,
Mi soha nem talált válaszra a szívedben.

---

A zápor elmossa hulló könnyeid,
Nem látszik a bánatod, senki nem segít.
Rohanó világban, rohanó érzelmekkel,
Mit gondolsz, jó lenne a mennyben?

A halál begyógyítaná a sebeid,
A fényesség elnyomná érzelmeid.
Szikrázó jóságban, szikrázó lélekkel,
Mit gondolsz, jó lenne a mennyben?

--

Minden embernek két arca van,
Amit másoknak, s amit magának mutat.
De ha valaki igazán szerencsés,
Megtalálja azt az embert,
kinek megmutathatja lelke mindkét felét.

---

Álmomban találkoztam egy angyallal,
Mint tiéd, olyan volt édes aranyhaja.
Mosolygott és várt rám,
És tudtam: szeretni fogom Őt egy életen át.

Az álomnak vége lett,
S én keserű könnyek között felébredtem.
Remegtem és vártam rád,
De te örökre az álmaim közt ragadtál.



---

Mondani könnyű, megtenni nehéz,
Mondani: szeretlek, egy vallomással felér.
Megtenni könnyű, elválni nehéz,
Megtenni a csókot bizsergető érzés.

Az elválás az más, csontodig hatol,
Felőrli szíved, s száll majd a por.
Egy lyuk marad majd, semmi más,
S idővel érzésied is eltávoznak ezen át.

---

Mint a gombolyag, sorsunk összefonódott,
Örökre, visszavonhatatlanul és boldogon.
Ámor célba talált, s most megy tovább,
De otthagyja velünk a varázsporát.

--

Van, mikor átölel,
És olyankor más nem kell.
Van, mikor szólásra nyitja száját,
És mi akkor elhagyja ajkát,
Az örökre a szívembe vési magát.

---

Én szeretem őt, de a szerelem fáj!
Mert szívemet összetörte más ezerszer már.
Én akarom őt, erős a vágy,
Ölelni, csókolni azt, ki sohasem bánt.


---

Kívül a tűz borítja testem,
Belül a jég,
Mert elhagyott a szerelmem,
Csókja bennem már nem ég.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése